2019.09.29. Szabados Zoltán: Hallgass az Igére - szavazz a tetteddel! Jakab 1:19-27
2019.09.29. Szabados Zoltán: Hallgass az Igére - szavazz a tetteddel! Jakab 1:19-27 (megjegyzés: 09.22-én vasárnap a gyülekezet a Csiki kertben volt - innen nincs hanganyag)
Házicsoport vezetői anyag az igehirdetéshez:
Jakab az első részben egy folyamatot tár elénk. A viszontagságos jelen, és a dicsőséges jövő (első zsenge = feltámadás) között, a megszentelődés folyamatában kísértésekbe és próbákba kerülünk, melyek nem Isten tervén kívül vannak, hanem a folyamt része.
Ne feledjük, hogy a hallgatóság a szétszórattatásban lévő zsidó hívők, akik üldöztetésben, nyomorúságban, periférián lévő életet élnek.
Isten nemcsak boldoggá akar minket tenni, hanem szentté is. Azt akarja, hogy képesek legyünk reflektálni rá, és a kísértésekben, próbákban, szenvedésekben, váljunk Krisztushoz hasonlóvá.
-
Szerinted Isten, miért kísértéseken, próbákon keresztül munkálja a megszentelődésünket?
-
Mondj egy olyan szituációt, amit (esetleg) nehéz volt elfogadnod, fájdalmas volt, de mégis olyan pozitívan dolgozta meg a jellemedet, és Istennel való kapcsolatodat.
Olvassátok el hangosan: Jakab 1:19-25.
Jakab levele alapján egy kép tárul elénk, hogy a nem jól feldolgozott jelennek, milyen hatása van a tetteinkre, illetve azok hiányára.
“legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra,”
-
Voltál már olyan helyzetben, hogy pont az ellenkezője történt? Osszatok meg néhány ilyet egymással. Miért nem szolgálhatja ez Isten igazságát?
-
Isten milyen módon olthatja belénk az igét? Milyen hatása van?
-
Mit tapasztalsz az életben, hogyan “működsz”, ha úgy viszonyulsz az “igazság tökéletes törvényéhez”, mintha csak felületesen bele néznél, mint egy tükörbe?
-
Ossz meg olyan helyzeteket, amikor nem csak hallgatója, hanem cselekvője is voltál az igének! Mi segített ebben? Mi történt?
Az evangélium elfogadása, a biblia olvasása, CSELEKVÉSRE KÉNYSZERÍT. Vagy megteszed vagy nem. Általában egy opcióként, egy lehetőségként tekintünk rá. Saját jól megfontolt érdekünk, hogy legyünk ne csak a feledékeny hallgatója, hanem a tevékeny megvalósítója is.
Annyira vesszük komolyan Krisztus valóságát az életünkben, amennyire tevékeny megvalósítói leszünk a szentírásnak. Istennek nem csak hallgatókra, nézőkre, rajongókra van szüksége, hanem követőkre.