2019.09.29. Szabados Zoltán: Hallgass az Igére - szavazz a tetteddel! Jakab 1:19-27

00:00

2019.09.29. Szabados Zoltán: Hallgass az Igére - szavazz a tetteddel! Jakab 1:19-27  (megjegyzés: 09.22-én vasárnap a gyülekezet a Csiki kertben volt - innen nincs hanganyag)

 

Házicsoport vezetői anyag az igehirdetéshez:

 

Jakab az első részben egy folyamatot tár elénk. A viszontagságos jelen, és a dicsőséges jövő (első zsenge = feltámadás) között, a megszentelődés folyamatában kísértésekbe és próbákba kerülünk, melyek nem Isten tervén kívül vannak, hanem a folyamt része.

Ne feledjük, hogy a hallgatóság a szétszórattatásban lévő zsidó hívők, akik üldöztetésben, nyomorúságban, periférián lévő életet élnek.

 

Isten nemcsak boldoggá akar minket tenni, hanem szentté is. Azt akarja, hogy képesek legyünk reflektálni rá, és a kísértésekben, próbákban, szenvedésekben, váljunk Krisztushoz hasonlóvá.

 

 

  1. Szerinted Isten, miért kísértéseken, próbákon keresztül munkálja a megszentelődésünket?

  2. Mondj egy olyan szituációt, amit (esetleg) nehéz volt elfogadnod, fájdalmas volt, de mégis olyan pozitívan dolgozta meg a jellemedet, és Istennel való kapcsolatodat.

 

Olvassátok el hangosan: Jakab 1:19-25.

 

Jakab levele alapján egy kép tárul elénk, hogy a nem jól feldolgozott jelennek, milyen hatása van a tetteinkre, illetve azok hiányára.

legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra,”

  1. Voltál már olyan helyzetben, hogy pont az ellenkezője történt? Osszatok meg néhány ilyet egymással. Miért nem szolgálhatja ez Isten igazságát?

  2. Isten milyen módon olthatja belénk az igét? Milyen hatása van?

  3. Mit tapasztalsz az életben, hogyan “működsz”, ha úgy viszonyulsz az “igazság tökéletes törvényéhez”, mintha csak felületesen bele néznél, mint egy tükörbe?

  4. Ossz meg olyan helyzeteket, amikor nem csak hallgatója, hanem cselekvője is voltál az igének! Mi segített ebben? Mi történt?

 

Az evangélium elfogadása, a biblia olvasása, CSELEKVÉSRE KÉNYSZERÍT. Vagy megteszed vagy nem. Általában egy opcióként, egy lehetőségként tekintünk rá. Saját jól megfontolt érdekünk, hogy legyünk ne csak a feledékeny hallgatója, hanem a tevékeny megvalósítója is.

Annyira vesszük komolyan Krisztus valóságát az életünkben, amennyire tevékeny megvalósítói leszünk a szentírásnak. Istennek nem csak hallgatókra, nézőkre, rajongókra van szüksége, hanem követőkre.